Milyen értelemben vagyok ateista?

Az "ateista" szónak érdemes tudni a különféle értelmezéseit, válfajait, ágait. Ezügyben van egy magyarul is elérhető, jó írás: "Bevezetés az ateizmusba", vagy vehetjük a Wikipédia meghatárózását is, mivel ezt a szóücikket eléggé kontrolláltam, ezért eléggé egye értek vele:

Nos, az én nézetem elég komplex, és nehéz volna pontosan bekategorizálni. Első megközelítésként az agnosztikus jelző volna a legjobb. Erről a cikk azt írja, hogy:

"Meghatározása szerint az agnosztikus ember nem fogadja el az ("erős") ateizmus álláspontját, hanem úgy gondolja: a dolgok végső eredetét valamiért nem ismerjük és nem is ismerhetjük meg. Más szóval agnosztikus az, aki szerint nem tudjuk és nem is tudhatjuk biztosan, létezik-e isten. Ezen belül a "szigorú agnosztikus" kategória találó rám, mivel nem csupán azt gondolom, hogy nem tudjuk, van-e isten, hanem erről nem is lehet tudásunk sohasem.

Mindennek viszont nálam egy speciális háttere van. Mégpedig erről a kérdésről nekem hasonló a nézetem, mint az ún. logikai pozitivizmusnak (ezt a szócikket én írtam).

"A logikai pozitivisták, úgymint Rudolf Carnap szerint minden istenről való beszéd értelmetlenség, mivel ezen iskola, és hasonló iskolák szerint semelyik metafizikai állításnak nincs empírikus ellenőrizhetősége, és így igazság-értéke sem (nem lehet igaz vagy hamis), ezért nincs kognitív értelmeSzerintük a "Létezik-e isten?" kérdés, akárcsak a "Léteznek-e a babigok?" szigorúan véve kognitívan értelmetlen, bármennyire is értelmesnek tűnik az első [1]. A logikai pozitivisták így ateistáknak mondhatóak, de speciális indokaik vannak erre, és az empirikus igazolás kritériumát az áltlános vélekedésnél erősebben értelmezték: nekik az empirikus igazolás hiánya nem csupán az igazság, hanem az értelmesség kritériuma is."

Tehát számomra isten létezése azért eldönthetetlen, mivel teljesen értelmetlen kérdés, illetve vice versa, azért értelmetlen, mert eldönthetetlen. Egy nagyon jó kategória még az agnosztikus ateizmus (szintén én írtam). Ez a következő állításokkal van jellemezve:

  1. Az istenek léte vagy nem léte nem tudott, vagy nem tudható.
  2. Az istenek létéről való tudás irreleváns vagy nem fontos.
  3. Az istenek létéról vagy nem létéről valő állításoktól való tartózkodás optimális.

Ezeket mind igaz állításoknak tartom, az előző háttérrel.

Térjünk még vissza az ateizmusra magára, ott is van két kategória:

  • A gyenge ateizmus (vagy negatív ateizmus) egyszerűen az isten(ek)ben való hit hiánya. A gyenge ateisták nem jelentik ki, hogy nem léteznek istenek, egy részük érvelése szerint azonban az istenekben való hit létezésük bizonyítatlansága miatt nem indokolt.
  • Az erős ateizmus az a meggyőződés, miszerint nem léteznek istenek. Az erős ateisták igazoltnak vélik az istenek nemlétét. (vagy pozitív ateizmus)

    • Általános értelemben tehát mindenképpen besorolható volnék a gyenge ateizmus kategóriájába. Ugyanakkor erős ateista vagyok nagyjából az összes vallással szemben, mivel úgy vélem, hogy a keresztény, muzulmán, zsidó, stb. istenről nyugodtan modnhatjuk, hogy igazolt,h ogy nem létezhet. Igazolt, mivel ezek ellentmondáásos fogalmak, és igazolt, hogy a világ működése nem támasztja alá egy olyan isten létezését, amelyet ezekben a vallásokban leírnak. A világ folyása szerint semmiféle jóságos, igazságos isten, sem az élővilág teremtője nem létezik, ezt igazoltan állíthatjuk. Egy másmilyen, absztrakt, semleges, közönyös, passzív isten létezése ellen nincsenek empírikus igazolások, és persze mellette sincs. Egy ilyen isten nemlétét igazoltan nem állíthatóm. De azt igen, hogy ennek feltételezésére semmi szükség, ellenőrizhetetlen, inproduktív, értelmetlen.