Big Bang - Az Univerzum kezdete

A hívők egyik utolsó menekülése az érvelésben az univerzum kezdetének a kérdése. Azonban itt is kudarcot vallanak. Sajnos ez az a kérdés, ahol sok tudós is beleesik a csapdába, és nem elég következetes. Először is, mi az, ami jelenlegi tudásunk szerint ismeretes az Univerzum történetéről.

Az ateisták számára egy igen könnyű helyzet volna, ha az Univerzumunk végtelen ideje létezne, de a jelenlegi tuásunk szerint ez nincs így. Jelenlegi tudásunk szerint az Univerzum pár milliárd éve tágul, és valamikor 15 milliárd évvel ezelőtt igen kicsi volt. Ez az ún. Big Bang elmélet. Az elméletnek sok igazolása van, a galaxisok távolodása, a maradék-háttérsugárzás, az, hogy ez a relativitáselmélet szerint egy lehetséges univerzum-modell, stb. A hívők jó része nem is tagadja ezt, hiszen nagyon is kézre jön nekik.

Minden adat egyfajta időbeli projekcióra ad lehetőséget, a háttérsugárzás egy igen kicsi Univerzumról ad számot. Mindezek figyelembe vételével lehetséges volna, hogy az Univerzum előtte végtelen ideig ebben a kicsi, sűrű állapotban volt előtte. De ez egy igen ad-hoc elmélet, ami csak arra jó, hogy az univerzum kezdetének kérdése ne vetődjön fel.

Az adatok természetes projekciója az, hogy az Univerzum bizony véges idejű. Ha pedig véges ideje van, akkor felmeról a kezdetek kérdése. Felmerül, de igen pontosan kell fogalmaznunk és gondolkodnunk erről.

A hívők szokásos kérdése, hogy "ha az Univerzum ideje véges, akkor mi volt azelőtt?". Nos ez a kérdés a dolog meg nem értéséről tanuskodó, naív kérdés. Az univerzum anyaga és térdieje a relativitás-elmélet szerint szorosan össze van kötve. Azaz az Univerzum az idejével együtt létezik csak. Ha nincs Univerzum, akkor nincs idő. Tehát nincs olyan, hogy "az Univerzum előtt". Ezt a hívők általában nem sozkták felfogni, és erősködnek, hogy de mégis mi volt előtte, pedig csak arról van szó, hogy egyszerúen nem fogadják el ezt alehetőséget, ami nem is csupán egy lehetőség, hanem tényleg így is van tudomásunk szerint: az Univerzum nélkül nincs idő.

Persze a hívők feltételezhetik, hogy az Univerzumtól függetlenül létezik valamilyen másik idő, amelybe az Univerzum téridőstól be van ágyazva. De ez csupán egy szükségtelen metafizikai hipotézis. Ha ezen hipotézissel a hívő felteszi a kérdést, hogy mi volt az Univerzum előtt ebben a másik téridőben, akkor maga kell, hogy megválaszolja a kérdést, hiszen ez csak a maga hipotézsisében létező kérdés. Amennyiben nem ad választ, az csak a saját hipotézisének a hibája.

A tudomány, az ateisták meglehet eme szükségtelen hipotézis nélkül, és propbléma nélkül mondhatja, hogy az Univerzum keletkezését illetően nincs probléma, merthogy az Univerzum az idővel együtt "keletkezett", és nem volt előtte idő.

Valójában a "keletkezett" szó használata itt nem is pontos, hiszen ha az "Univerzum előtt" kifejezés értelmetlen, akkor a "keletkezés"-ről beszélni is értelmetlen. Valójában a "keletkezés" a téridőn belül értelmezhető kifejezés, nem értelmezhető a téridóre magára, és az Univerzumra magára.

A teljesen pontos válasz az, hogy az Univerzum térideje véges, és egy olyan 15 milliárd évvel ezelőttig terjed. Pont. Nincs több kérdés.

Lehet viszont egy kérdés a szingularitás körül (és ezt csak azért magyarázom el, hogy egy másik oldalról megvilágítsam, miért nincs itt rejtély): a szingularitás az az Univerzum történetének az a határértéke, amelyben a kiterjedés zérus, a sűrűség végtelen. Teljes joggal lehet azt mondani, hogy az, hogy az Univerzum mérete 0 és sűrűsége végtelen, értelmetlenség. Valóban, itt is az a helyes, ha a szingularitást nem tekintjük az Univerzum történeténe részének. Azaz a szingularitásról, csak mint határértékről beszélhetünk: az Univerzum mérete tart a 0-hoz, időben visszafele menve, de nem éri el azt: az Univerzum sosem volt 0 méretű.

Ellen lehetne vetni, hogy de akkor mekkora volt az Univerzum a szingularitásban? De ez a válasz félreértése volna. Ugyanis a válasz az, hogy az Univerzum NEM VOLT a szingularitásban. Mit jelent ez egész pontosan? Vegyük fel az idő-koordinátát úgy, hogy a 0 időpont az a képzeletbeli szingularitáshoz tartozzon. Az Univerzum ideje akkor a ]0,X[, nyílt intervallum, ahol X lehet véges és végtelen is. Tehát a 0 az nem egy valós időpont, a 0 nem tartozik az Univerzum téridejéhez, nem tartozik a téridőhöz. A 0 időpont nem időpont, csupán a nyílt intervallum képzeletbeli torlódási pontja. E a nem valós 0 időpont a képzeletbeli szingularitás időpontja. MInd a 0 időpont, mint a szingularitás csak egy matematikai határérték, nem valós időpontok és nem valós állapotok.

Ez a modell megold egy további gondot is. A hívők szokásos érve az, hogy "mivel az Univerzumban mindennek van oka, ezért az Univerzum keletkezésének is kell, hogy oka legyen, es pedig nem lehet más, mint Isten". Nos ez a gondolatmenet is tartalmaz egy logikai hibát. Nézzük.

Tegyük fel, hogy az Univerzumban mindennek van oka (az "ok" kifejezés valójában pongyola, hiszen a kvantummechanika bizonyos értelmezése szerint az Univerzum indeterminisztikus, tehát csak statisztikai előzmények vannak). Következik-e ebből az, hogy az Univerzumnak is kell, hogy legyen oka? Nem. Ha valami igaz egy halmaz minden egyes elemére, akkor nem biztos, hogy igaz a halmazra magára is. Például, ha egy városban minden embernek van testvére, ebből nem következik, hogy a városnak is van testvére (bár szimbolikusan sok városnak van testvérvárosa, de ez nem az előbbi következménye, hanem egy független szimbólikus intézmény).

Hasonlóan, ha az univerzumon belül minden történésnek van "oka", attól még az Univerzumnak nem kell, hogy oka legyen. Az "oksági-törvény", ha érvényes egyáltalán, lehet csak egy Univerzumon belüli törvény. Univerzumookra vonatkozó törvényként nem igazán értelmes erről beszélni. Egyáltalán nincs sok értelme Univerzumra, avagy univerzumokra vonatkozó törévnyről beszélni, hiszen tudtunkkal csak egy van. Egy eset pedig nem lehet törvény.

Nos a nyílt intervalllum szépsége pont az a zárt intervallummal szemben, hogy minden időpillanatnak van megelőző időpillanata. Ha pedig van megelőző pillanat, akkor beszélhetünk arról, hogy minden eseménynek van "oka", akár determinisztikus, akár statisztikus összefüggés értelmében. A nyílt intervallum szépsége, hogy nem zárt, azaz megszabadultunk attól a bizonyos első pillanattól, amely gondot okozna. Gondot okoz, mert a szingularitás elfajult értékeket jelent, gondot okoz, mert megszakadna az oksági lánc. Egy nyílt intervallumban viszont nem szakad meg az oksági lánc, és az elfajul tértékek sem okoznak gondot.

A véges, de nyílt intervallum modelljével a végtelen Univerzum modelljének problémamentességét sikerült visszahozni. És minden gondot el lehet hárítani. Az Univerzum olyan, mintha végtelen volna, csak éppen topológiai értelemben végtelen csak, a mértéke véges.

Paul Davies egy hasonló gondolatmenetet visz véghez, de szükségét látja annak, hogy az Univerzum kezdetét egy kvantummechanikai véletlennel magyarázza. A kvantummechanikai magyarázat persze egy lehetőség, sőt, valószínűleg igaz is. Itt ettől függetlenül akartam arra rámutatni, ohg ymég egy determinisztikus Univerzumban is lezárható akérdés úgy, hogy az Univerzum idővel együtt van a véges idejében, nincs "keletkezési" esemény, aminek magyarázatának kell lennie. Nincs olyan esemény, hogy az idő egyszer csak bekapcsolódik, mivel nincs az az "egyszercsak". Aki arról beszél, hogy "az idő bekapcsolódik", az nem beszél pontosan.

Vannak, akik a kvantummechanika sok-univerzumos értelmezését szeretik, és itt is arról beszélnek, hogy sok Univerzum létezik, amely közül a miénk csak egy. Erre joggal mondhatják a hívők, hogy Occam borotvája ezt az elgondolást erősen megkérdőjelezi. Minek feltételezni ennyi univerzumot csak úgy? Azt is mondhatják, hogy az egy Itsen egyszerűbb feltételezés, mint a végtelen Univerzum. Bár nem tudom, hogy a két hipotézist hogyan hasonlítsuk össze. Véleményem szerint végtelen darab Univerzum is egyszerűbb feltételezés, mint az egy Isten, mert az előbbi legalább ismert típusú dologból vezet be végtelen darabot, míg az utóbbi egyteljesen új, ismeretlen entitásból vezet be egy újat.

Stephen Hawking elmélete, amely szerint az idő a ngégydimenziős térból "alakult ki", nagyon jó, amennyiben ezt az "alakult ki" dolgot nem értelmezzük félre. Ez végül is konzisztens az én nyílt intervallumó modellemmel. Ez az egyik lehetőség annak megvalósítására.

A feltett kérdésre tehát, hogy "Mi volt az Univerzum előtt?" a válaszom, (és itt megint csak pontosítanom kell Davies-t), hogy a kérdés értelmetlen. Értelmetlen kérdésre ne keressünk választ, neurózishoz (hithez) vezethet!

Irodalom:

Paul Davies: What Happened Before the Big Bang?  http://www.fortunecity.com/emachines/e11/86/big-bang.html

Michio Kaku: "WHAT HAPPENED BEFORE THE BIG BANG?" http://home.flash.net/~csmith0/bigbang.htm