Az ateizmus és a tudás összefüggése

Minden vallás, isten, félisten próféta, messiás és szent az olyan emberek képzeletének és hiszékenységének terméke, akik még nem birtokukban teljességében intellektuális hatalmuknak.
Mikhail Aleksandrovich Bakunin: God and the State

Statisztikák

Ezt a témát a Wikipédia Ateizmus szócikkébe   gyűjtött néhány adatom inspirálta. Nos, nézzük először, hogy miféle adatokat gyűjtöttem ott össze.

Válaszolók	„A vallás nagyon fontos az életükben”	„A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben”
Felsőfokú tanulmányokat folytatott	53 %	58 %
Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott	63 %	65 %

[1]

• Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről

[2]

• Felmérés az USA-ban a vallásosság és az IQ közötti összefüggésről

[3]

• Felmérés Nagy Britanniában az egyházi tagok relatív és abszolút csökkenéséről a 20. században, a népességadatok ezer főben;

(ld. Bruce,2002)

• Felmérés Nagy-Britanniában a vasárnapi iskola hallgatóinak csökkenéséről a 20. században

(ld. Bruce,2002)

Értelmezés

A Wikipédiában sajnos nem volt lehetséges, hogy eme adatokértelmezését is leírjam, mivel az sérti a vallásosok érzékenységét. Nos, tehát leírom ide. Ezek az adatok bizony elég egyértelmúen azt igazolják, hogy akinek nagyobb az iskolázottsága, többet tud a világról, jobban megérti annak "működését", ismeri a tudományos elméleteket, magyarázatokat, a várhatóan kisebb eséllyel hisz, vagy még kevésbé hisz aktívan. Különösen kevés a hívő a kiemelkedő tudósok, az aktív biológusok, fizikusok körében, vélhetően azért, mert ezek ismerik, és a mindennapjaikban használják a természet működését leíró tudományos elméleteket. Ismerik a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek a leginkább a vallás felé fordítják azokat az embereket, akik ezekben rejtélyeket látnak. Érvényesülni látszik az, hogy a vallás részben csupán ismerethiányból adódó tévelygés. Nem olyannyira, de alacsony még a hívők száma a matematikusok körében, ők feltehetően kevésbé foglalkoznak aktívan biológiával, fizikával, ugyanakkor feltehetően átlagban intelligensebb emberek, akik átlátják ezeket a területeket is, továbbá a matematikai tapasztalataik rámutatnak arra, hogy bizonyos bonyolultnak tűnő dolgok hogyan épülhetnek fel "csodálatos" módon egyszerű elemekből.

A másik fontos trend az, hogy a vallás egyre inkább visszaszorul, különösen a fejlettebb államokban. Ez megint azzal kapcsolatos, hogy a fejlettebb államokban van az embereknek magas iskolázottsága, van lehetősége és anyagi forrása művelődésre. Egy másik faktor lehet az, hogy a fejlett államokban az embereknek kevesebb gondjuk, bajuk van, illetve jobban maguk felelősek a gondjaik megoldásáért. A fejletlenebb államokban az emberek jobban ki vannak szolgáltatva problémáknak, és kevésbé tudják őket maguk megoldani, ez motiválhatja őket, hogy egy "immaginárius segítség" felé forduljanak.

Ne féljünk tehát kimondani: a hit, és még inkább a vallás az emberi társadalom egy gyerekkori betegsége, amelyet feltehetően ki fog nőni valamikor.

Irodalom

Steve Bruce: "God is Dead", Blackwell Publishing, 2002.